2014
Stúdiószínpad

János vitéz

A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.

Kacsoh Pongrác - Bakonyi Károly - Heltai Jenő:

 

JÁNOS VITÉZ

daljáték

Petőfi Sándor verses elbeszélése nyomán

 

JÁNOS VITÉZ, KUKORICA JANCSI: TÖRÖK TAMÁS
ILUSKA: MISURÁK TÜNDE
BAGÓ: BARANYI PÉTER
A GONOSZ MOSTOHA: SAÁROSSY KINGA Jászai-díjas
FRANCIA KIRÁLY: REITER ZOLTÁN
FRANCIA KIRÁLYLÁNY: NAGY SZILVIA
BARTOLO, UDVARI TUDÓS: FEHÉR ISTVÁN
STRÁZSAMESTER: VOKÓ JÁNOS
CSŐSZ: BALOGH ANDRÁS
GAZDA: LISZTÓCZKI PÉTER

 

 

GGTánc Eger:

EMŐDI ATTILA, GIOELE DEL SANTO, KELEMEN DOROTTYA, MARTINA TIZZI,
NOVÁK LAURA, PLITA MÁRK, ROVÓ VIRÁG, TÓTH KAROLINA, TÖRTELI NADIN

 

Kórus:
BARCSA DORINA, FICZERE KRISZTINA, CSÁK ÁDÁM,
HARMAN DALMA, HEGYI MÁTÉ, KISS ALEXANDRA, LUKÁCSI BOLDIZSÁR,
NAGY GYÖRGY, NAGY ZOLTÁN, NÉMETH MÁRTA, PETRÓ BALÁZS, POÓR EMESE,
SVÉD MÁTYÁS, SZABÓ HENRIETTA, VANYA NOÉMI, VARGA GYÖRGY
Gyerekek: DOVÁK CSOMA, JUHÁSZ ÁBEL, VARGA ILDIKÓ

 

Zenekar:
ÁDÁM ENDRÉNÉ, ÁGOSTON OTTÓ, ÁGOSTONNÉ KUGLER ZSUZSANNA,
BÁDER ELEMÉR, BÁNYI-SZARVAS MÁRTA, BERECZKY VILMA,
CSÁSZINÉ DEÁK DOROTTYA, FAZEKAS MELINDA, GULYÁS LÁSZLÓ,
GULYÁS-HUSZÁRSZKI ÉVA, GULYÁSNÉ BARTÓK BEÁTA, HOMA EDIT,
JAKAB ZSÓFIA, JUHÁSZ ANDRÁS, KARDOS JUDIT, KEREKES JÓZSEF,
KIS JÓZSEF,KLEM DÉNES, KOVÁCS HENRIK, KOVÁCS LÁSZLÓ,
MÁNDOKY BÉLA, MÁNDOKYNÉ VÁNYI GABRIELLA, NEMES FERENC,
NYESTE ERZSÉBET, PUZSÍK JÁNOS, RABY ZSÓFIA, TAKÁCS BALÁZS,
VÁLLAJINÉ NAGY ANDREA, VIRÁG LILLA, ZSIGMOND LÁSZLÓ

 

 

Díszlet/Jelmez: LACZÓ HENRIETTE

Zenei vezető: NAGY ZOLTÁN

Korrepetitor: MARÍK ERZSÉBET
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS Harangozó-díjas Érdemes művész

Társkoreográfus: EMŐDI ATTILA
Koreográfusasszisztens: KELEMEN DOROTTYA
Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ

Súgó: SZECSKÓ ANDREA

Rendezőasszisztens: LÁZÁR RITA

 

Karmester: NAGY ZOLTÁN

 

Rendező: HALASI IMRE

                      Jászai-díjas Érdemes művész

 

 

ELŐADÁS ISMERTETŐ

 

A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, s egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezren látták, kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Bakonyi Károly, számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt kérte fel a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.

„Bakonyi 1903 tavaszán, szűk baráti körben hozta szóba először, hogy Petőfi János vitéze színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a „verses népmese" nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek színpadra alkalmatlanok voltak. Végül két cselekmény-motívum maradt meg számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti- és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadikaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy „továbbírta" Petőfi meséjét, amelyben eredetileg „A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme." Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha, s a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba."
(Részlet Székely György tanulmányából)

 

Rendező: Halasi Imre

 

Bemutató plakát

 

Műsorfüzet

 

További galéria a képre kattinva érhető el.